Játék és zárás

Egy új játékot tanultunk, ez a GooseChase. Három csoportba sorsolt össze minket Layla, a feladatok Firenzéhez kapcsolódtak. Ki kellett mennünk a városba, keresni egy utcazenészt, egy tetőt, ahol fotót kellett készíteni, megszámolni a méheket Ferdinando de' Medici nagyherceg lovasszobrának talapzatán (állítólag lehetetlen), lefotózni a Mediciek címerét, egy női szobrot, valamint keresni egy képet, amit Blub, helyi street artos alkotott (ez nem sikerült). 

A jó kis játék után még jött az elmélet a kollaboratív munkáról, a tanulás elmélyítéséről, a csoportos problémamegoldásról (definiálni a problémát, csoportos brainstorming, a lehetőségek megfontolása, egyet kiválasztani stb.).

Itt bővebben lehet olvasni a módszerekről: https://lignogroup.hu/wp-content/uploads/2020/02/Bednarik-Pakaine_strukturalt_problemamegoldo_technikak_165x235_email.pdf  

A következő téma a Jigsaw Method volt. Csoportos munka esetén minden csoportból egy-egy ember ugyanazt a témát dolgozza fel, majd visszatérnek a csoportjukhoz, és ott megtanítják egymásnak.

Kaptunk még jó ötleteket, hogy hogyan lehet erősíteni a csoportokon belüli kapcsolatokat: jégtörők, speed dating (vitamodell, egy-egy kérdést vitatnak meg röviden, egymás után több emberrel), think-pair-share, hálatábla, pozitív üzenetek. 

Az utolsó nap még rá is húztunk: nem 9-14 óráig voltunk, hanem túlóráztunk. Kihúztunk egy nevet, majd egymásnak adtuk át a a bizonyítványokat miközben mondtunk pár mondatot a másikról, a pár napja megismert társunkról.  A görög csoporttársunk táncolt a kérésünkre, zene is szólt a ceremóniához. Végül a közös fotó is meglett. 

Délután: újabb templomok, Arno, utcazenészek, szerencsehozó malac (Porcellino), újra a megunhatatlan kedvencem, a Palazzo Vecchio, majd egy készülő Mona Lisa az utcán. 

Nagyobb túra volt, de megérte: zuhogó esőben felmásztam a Belvedere-erődhöz (Forte di Belvedere). Nem írok róla semmit, a teraszról készült kép mindent elmond.