Hazafelé

Még délelőtt el kellett hagyni a szállást, eleve úgy terveztem, hogy ezt a napot Pisában töltöm, így vonatra szálltam (ahol nem tudtam, hol kell érvényesíteni a jegyet, időm már nem lett volna visszamenni az automatához, de a kalauznővel megbeszéltem még indulás előtt a problémát). A  vonaton tömeg, veszekedések az ülőhelyek miatt. Miért foglal el ülőhelyet a csomag is, miközben a gyerek meg nem tud leülni? (Nehezen fogták az illetékesek, de öt perc után sikerült.) A másik, távolabbi ülésnél pedig nagyon hangosan kiabáltak egymással, ott már a kalauznak is be kellett avatkoznia.  

Toszkán táj után Pisa, vasútállomás, megkerestem a csomagmegőrzőt (10 euro!), aztán be a városba. Most végre láttam is valamit Pisából. A toronyba így sem tudtam bemenni, óriási tömeg volt mindenhol, sokkal nagyobb, mint előző nap. 

A városban mászkáltam, ott néztem meg épületeket, utcákat, aztán találkoztam ismerősökkel, akikkel elindultunk a repülőtér felé. A Pisamover tűnt a legjobb közlekedési eszköznek. Azt, hogy hol kell rá jegyet venni, csak hosszas kérdezősködés után tudtuk meg (az utolsó platfomról indul, ott vannak a jegyautomaták is). 

Innentől már minden egyszerű volt: reptér, biztonsági ellenőrzés, kapunyitás, a gép szinte késés nélkül indult és érkezett meg.